Roma stratégia - Nemzeti és nemzetközi célkitűzések

Sziasztok! :) A korábbiaknak megfelelően tovább bővítjük a romák helyzetére vonatkozó bejegyzéseink sorát.

Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a romák helyzetével összefüggő kérdéskör nem korlátozódik csupán egy országon belülre. Nagy jelentőségűek azok a megegyezések és intézkedések is, amelyek a hátrányos helyzet felszámolására, a felzárkóztatásra, a különböző roma közösségekkel való együttműködésre irányulnak.

A roma közösségek helyzete mára már tulajdonképpen az egész világon jelentős kérdéssé nőtte ki magát. Európára ez különösen igaz, éppen ezért az egyes nemzeteken, országokon belül kidolgozott stratégiák összehangolására tesznek kísérleteket, egy közös uniós keretrendszer kialakítására törekedve.

Erről a keretrendszerről lehet röviden olvasni az alábbi linken:

Nemzeti roma stratégiák

Azonban a megfelelő, működőképes stratégiáról máig heves viták folynak, így a kétkedés, a határozott intézkedéseket illető fenntartások bizonyos szempontból érthetőek is. A következő linken erre találhatunk egy példát, a cikkben pedig elérhető a stratégiához mellékelt intézkedéstervezet is.

Kívánságlista a romastratégia

A kérdés pedig természetesen nem csak a törvényhozókat, újságírókat és a többségi társadalom tagjait érdekli. Nagyon fontosak azok az észrevételek, reakciók, hírközlések is, amelyek az egyes roma médiákban megjelennek, amelyek a tágabb közösség számára is jelentős információforrásként szolgálhatnak.

Az alábbi linken egy internetes újság bejegyzései érhetőek el a roma stratégiával kapcsolatban:

Romastratégia - Kethano Drom

Felmérték a romák helyzetét – érdekes eredmények

A romák helyzetéről szeretnénk írni a mai Magyarországon, a XXI. században. Pontosabban egy cikket teszünk közé. Olvassátok el! Érdemes!

"A romák várható élettartama jelentősen elmarad a többség várható élettartamától, a háztartások 55 százalékának egyetlen dolgozó tagja sincs, a felnőtt korú romák pedig a teljes népességet meghaladó arányban élnek házas- vagy élettársi kapcsolatban - többek között e megállapításokat tartalmazza a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet átfogó kutatása.

Az MTI-hez eljuttatott összegzés szerint a Nemzeti Erőforrás Minisztérium háttérintézményének az volt a célja a felméréssel, hogy megbízható, országos szintű, nemzetközileg is összehasonlítható pontos információk és adatok álljanak rendelkezésre a döntéshozók számára. (A 2010 őszén a Marketing Centrum OPK Kft. és a Budapesti Corvinus Egyetem IKN Kft. kutatói és kérdezői csoportjainak részvételével végzett kutatás célcsoportja a 16 és 64 év közötti roma, cigány származású népesség volt.)

A szociálpolitikai intézet tájékoztatása szerint a kutatás tervezését nehezítette, hogy az utolsó öt-tíz évből semmilyen megbízható nyilvántartás nincs a cigány népesség területi és településnagyság szerinti megoszlásáról. A közbeszédben sokan, időnként a roma vezetők is, hajlamosak erősen túlbecsülni a romák számát, ami kiderült a felmérésekből is - olvasható a közleményben.

Reális becslés szerint jelenleg nagyjából 750 ezer roma él Magyarországon, a legtöbben az ország északi és keleti területén, illetve a Dél-Dunántúlon. Minél nagyobb a település mérete, annál feszültebb a hangulat romák és nem romák között, legjobb a viszony az ötezer lakos alatti településeken - derült ki a felmérésből. A kutatás előzetes adatai szerint a romák egészségi állapota összességében sokkal rosszabb, mint a többségi társadalomé, ebből következik, hogy várható élettartamuk is jelentősen elmarad a többség várható élettartamától. Az országos mutatóknál is rosszabb a cigány társadalom egészségi helyzete a gazdaságilag kevésbé fejlett régiókban: Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon.

A családszerkezetre vonatkozó adatok szerint a cigány háztartások jellemző mérete és gyermekszáma meghaladja az országos átlagokat. Az ország fejlettebb területein a cigány háztartások mérete is kisebb, a legnépesebb cigány háztartások a három keleti régióban vannak. Az előzetes adatok szerint a cigány népességben magasabb a gyermekeket nevelő háztartások aránya, mint a teljes népességben: a három, vagy több gyermekes háztartások aránya megközelítette a 30 százalékot.

A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet felmérése megállapította, hogy csak a szakképzettséggel rendelkező romák körében haladja meg az ötven százalékot azoknak az aránya, akiknek rendszeres vagy alkalmi munkája van. A tanultabb romák munkavállalási rátája közelíti az ország egészére érvényes foglalkoztatottsági rátát, számuk azonban rendkívül alacsony. A képzettebb romák töredéke dolgozik csak jelenleg, annak ellenére, hogy korábban már megjelentek a munkaerőpiacon. A kutatás előzetes adatai szerint rendkívül rosszak a roma népesség foglalkoztatási mutatói. A 16 és 64 év közöttieknek csupán 27 százaléka állította magáról, hogy dolgozó, pénzkereső ember, míg csaknem 30 százalékuk munkanélkülinek vallotta magát. A roma háztartások 55 százalékának egyetlen dolgozó tagja sincs. További egyharmadukban csak egy embernek van munkajövedelme, miközben az összes háztartás mindössze 10 százaléka egyszemélyes - olvasható az összegzésben.

A szociálpolitikai intézet a közleményben úgy fogalmaz: tragikus és beláthatatlan következményei lehetnek annak, hogy egy-egy családban mára akár a harmadik nemzedék is felnő úgy, hogy nincs munkalehetősége. A felmérés előzetes adatai alapján megállapították azt is, hogy a megkérdezett felnőtt, roma származású emberek aktivitása jelenleg elmarad szüleik munkavállalási aktivitási jellemzőitől."(http://hvg.hu/itthon/20110606_magyar_romak_helyzete_felmeres)

http://img4.indafoto.hu/1/6/2236_e82c4b19b8151ddc25d4d93baf7b908f/12960321_87529e10db5c3f6dd0737a405869ed69_m.jpg

A romák helyzete

A szociálpedagógusok azokkal a gyerekekkel foglalkoznak, akik tanulási, szociális, szocializációs és magatartásbeli problémákkal küzdenek. Foglalkoznak sérült, fogyatékos, nevelőotthonban illetve fiatalkorúak börtönében élő fiatalokkal. 
A szociálpedagógusok feladatai körébe tartoznak azokról a gyerekekről gondoskodni, akiket valamilyen trauma ért, bevándorlóként élnek országunkban, állami gondozásban élnek vagy valamilyen ok (okok) miatt kénytelenek voltak saját lakókörnyezetükből elmenekülni. Természetesen a szociálpedagógusok kiemelt figyelmet szentelnek a roma gyerekeknek is. Blogunkban most velük, az ők helyzetével, problémáival szeretnénk kicsit részletesebben foglalkozni. 

Romák

"A romák vagy cigányok egy Indiából származó nép, mely a 15. században vándorolt be Európába. Önmagukat romnak, vagyis „embernek”, illetve néha kálonak, „feketének” nevezik. A magyarországi vándorcigányok néhol manusnak, „embernek” is nevezik magukat.

Vándorcigányok az 1800-as évekből

A világ népei és nyelvei különféle szavakkal nevezik a romákat. A Londonban, 1971. április 8-12. között megtartott Első Roma Világkongresszuson, maguk az ott jelenlévő, különböző cigány népcsoportokhoz tartozó küldöttek konszenzussal elfogadták, hogy a világ összes cigány származású emberének közös és hivatalos elnevezése attól kezdve a rom többesszámú alakja, azaz a roma legyen. Így a romák elnevezés az így megállapodásra jutott cigányok számára a cigány népcsoportokhoz tartozó emberek közösségét jelenti. A roma elnevezés a különböző nyelvű és szokású, de hagyományos cigány kultúrájú és a befogadó ország többi lakosától (a „nem romáktól”) erősen eltérő, sok esetben szándékosan elhatárolódó valamennyi cigány emberre használatos. Azonos etnikumnak eredetileg csak a nem-romák tartották őket, azonban a többségi társadalom kultúrájához igazodva újabban a cigányok között is egyre többen kezdenek egységes népben, nemzetben gondolkodni.

A hagyományos cigány elnevezés ma számos országban negatív jelentéstartalmat hordoz, ezért vannak, akik a közéletben kerülendőnek tartják. Magyarországon jelentős csoportok illetve általában a cigányok nagy része továbbra is cigányoknak nevezik magukat, és az elnevezés a romák céljait támogató egyes szervezetek nevében is tovább él, mint például az Országos Cigány Önkormányzat esetében. Természetesen a cigány szó a magyar nyelv része, amelynek helye van a kultúrában, s vitatott, hogy mennyire cserélhető fel erőszakkal egy idegen nyelv vele megegyező jelentésű szavával. Sólyom László, a volt köztársasági elnök is kiállt a cigány szó mellett, és több nyilvános beszédében is használta." (http://hu.wikipedia.org/wiki/Romák)

A romák története
Indiai őshaza 

 "A romák őshazájaként szóba jövő mai indiai államok: Gudzsarát (1), Radzsasztán (2), Pandzsáb (3), Harjana (4), Uttar Prades (5)

A romák nyelvileg és genetikailag az észak-indiai népekkel rokonok, és valószínűleg több hasonló eredetű népcsoporttól származnak. Ezek feltételezett őshazája India északnyugati része, különösen a mai Pandzsáb, Radzsasztán és Gudzsarát államok. Ezekben az indiai államokban ma is több olyan nép él, amely sok hasonlóságot mutat a romákkal, egyesek „indiai cigányokként” is emlegetik őket. E népek elkülönítik magukat a letelepedettek társadalmától, sőt a hagyományos indiai kasztrendszeren is kívül állnak, „kaszton kívüliek”. Lélekszámuk India egész területén a 30 milliót is meghaladja. A dombák, kandzsrik és baigák hindu vallásúak, míg a gormatik az iszlám vallást követik. A részben Gudzsarát államban élő dombák nevének eredete ugyanaz, mint a romáké (dom = „ember”). Sokan ma is nomád vándorok, akik szolgáltatásokat is nyújtanak. Fő mesterségeik a lókereskedés, valamint a vándor zenélés, tánc, utcai mutatványosság, bűvész- és zsonglőrmutatványok, jóslás. Élesen elhatárolják magukat a letelepült lakosságtól, az asszonyaikat a romákéhoz hasonló színpompás öltözetük is megkülönbözteti a többi néptől.

Bandzsárá, vagyis az indiai roma közösséghez tartozó lány

Az indiai nomád népek nyugatra vándorlásáról nincsenek pontos ismereteink, de már az ókor végétől elkezdődhetett. Hozzájuk kapcsolódhat az indiai muzsikusok története a Sáhnáméban, a perzsa irodalom leghíresebb alkotásában. Eszerint az 5. században uralkodó Bahram Gur, szászánida perzsa király tízezer indiai zenészt telepített Irán (Perzsia) területére.

Később is kerültek különböző indiai népcsoportok Iránba. A 11. század elején például Mahmud szultán, afganisztáni (ghaznai) uralkodó bevezette az iszlám vallást az általa meghódított északnyugat-indiai területeken, majd számos hadjáratban Észak-India középső területeit is végigrabolta, a Gangesz folyó vidékét, így a mai Harjana és Uttar Prades államok és a mai indiai főváros, Delhi területét. A hinduk szent városait porig rombolta és a lakosság nagy tömegeit elhurcolta. Kannauj főváros 53 000 lakosát például – köztük előkelőségeket, művészeket és mesterembereket – 1018-ban a saját birodalmához tartozó iráni területre, Khoraszánba telepítette. Az európai romák elődeit egyesek ebben a Mahmud által Észak-Iránba telepített több százezres indiai népességben keresik. A 5-11. század között az észak-iráni területekre kerülő különböző indiai származású népcsoportok azonban keveredhettek is egymással, és ebben az esetben több indiai terület is szóba jöhet a romák őshazájaként." (http://hu.wikipedia.org/wiki/Romák)

Kultúra

Nyelv

"A cigány nyelv vagy roma nyelv (romani nyelv) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, ezen belül a modern nyelvészet szerint az ind nyelvek középső csoportjába tartozik. Rokonságban áll a nagy indiai nyelvekkel, így az ókori szanszkrittal és a mai hindivel. Egy roma és egy hindi nyelvű ember kölcsönösen megérti egymás nyelvének néhány alapvető szavát. Az indiai alapszókészlet mellett a roma nyelv számos perzsa, örmény és görög eredetű szót is tartalmaz, az egyes dialektusokban pedig sok további jövevényszó is van a különböző európai nyelvekből, attól függően, hogy mely országban beszélik. Például a kárpáti cigány és az oláh cigány dialektusokban sok magyar eredetű szó van. (Érdekes módon még a világ távoli részein, például Amerikában élő oláh cigányok nyelvében is.)

A hagyományos roma közösségek kultúrája 

Hagyományos életmód

A roma csoportok hagyományos életmódjuk szerint a nomád, vándorló népek közé tartoznak. A roma népesség egy része ma is ezt az életmódot folytatja, a nyugat-európai romák jelentős része modern lakókocsikkal vándorol, míg egyes balkáni országokban és az arab világban lovaskocsikból álló karavánokban utaznak. Ezzel szemben például a magyarországi és a spanyolországi romák ma már valamennyien letelepedetten élnek, ahogyan a kelet-európai romák döntő többsége is.

 A vándorló életmód még ma is egyes roma közösségek fontos jellemzője

 Díszes, festett, lakható lovaskocsi: a vardo

Közös kulturális alapok

A hagyományos roma kultúra a befogadó országok uralkodó kultúrájától erősen eltér. Az élet összes területe a család és a rokoni kötelékek mindenek fölött álló értékén alapul. Valamennyi hagyományos roma csoport megegyezik továbbá a nem-roma világhoz való sajátos viszonyulásában. Ez a roma kultúra és identitás közös alapja, amely mindig változatlan. A hagyományos roma közösségeket ugyanakkor a kultúrájuk minden további részletében a nagyfokú alkalmazkodóképesség és rugalmasság jellemzi. A változó környezethez igazodva akár egy nemzedék leforgása alatt is átalakulhatnak egy adott csoport szokásai. A nem-roma népektől ez a rugalmasság alapvetően idegen, őket hagyományosan a kultúrájuk folytonossága, konzervatív, megőrző jellege jellemzi. A változóképesség a részletekben, mint alapvető közös kulturális jellemző, magyarázatot ad arra, hogy az egyes hagyományos roma csoportok a kultúrájuk konkrét részletei, összetevői, mint az életmód, a nyelv, a népszokások, hagyományok, vallás és hiedelemvilág tekintetében egymástól többnyire teljes mértékben különböznek, miközben a nem-romák mégis egységes etnikumnak látják őket."(http://hu.wikipedia.org/wiki/Romák)

Vallás 

"A romák vallása legtöbbször a körülöttük élő népekével azonos. Így az arab világbeli, törökországi, boszniai és macedóniai romák muzulmán vallásúak, az észak-európai romák protestánsok, a szerbiai, romániai és más kelet-európai országokban élő romák ortodoxok. A balkáni muzulmán és keresztény cigányok békésebb időkben gyakran imádkoznak egymás templomaiban. Az utóbbi időkben sok európai ország roma lakói között elterjedt a kisegyházak, evangéliumi gyülekezetek követése. A romák vallási szokásaiban az indiai vallásnak semmilyen jelentősebb nyoma nem található.

A cigányság célirányos lelki gondozásával a katolikus egyházon belül a cigánypasztoráció intézményei foglalkoznak." (http://hu.wikipedia.org/wiki/Romák)

Hozzájárulás a többségi népek kultúrájához

Roma zenészek 

"A romák egyes csoportjai Magyarországon („muzsikus cigányok”), a Balkán-félszigeten, Spanyolországban és Észak-Afrika nagy részén fontos szerepet töltöttek és töltenek be a zeneművészetben és a zenei szórakoztató iparban. A hivatásos roma zenészek ezekben az országokban a környező népek népzenéjét, műzenéjét és dalait játsszák és éneklik sajátos roma stílusban. A spanyolországi cigányok jelentősen hozzájárultak a híres flamenco zene kialakulásához. A dzsessznek pedig olyan gitárzseniket adtak a romák, mint a francia Django Reinhardt és a spanyol Carlos Montoya. A magyarországi cigányok közül kivételesen sokan váltak világhírűvé, ill. legendássá, pl."36." Rácz Laci, Dankó Pista, Rigó Jancsi. Nemzetközi tekintélynek örvend pl. Toki Horváth Gyula, Járóka Sándor. A klasszikus zene művelői közül kiemelkedik Cziffra György, aki a francia becsületrendet is megkapta. Méltán volt világhírű Pege Aladár, akit mind a komoly- mind a dzsessz-zenében az elsők között jegyeztek. Kortársaink között komoly nemzetközi elismerést szerző zenészek: Szakcsi Lakatos Béla, Balogh Kálmán, Tony Lakatos, Oláh Kálmán, Kőszegi Imre, Lakatos Pecek Géza, Babos Gyula és még sokan mások. A világon ma cigányzeneként ismert műfaj sajátosan magyar muzsika, sokan magyar népzenének hiszik. Valójában magyar népzenei elemeket felhasználó műdalok jellemzik ezt zenei stílust."(http://hu.wikipedia.org/wiki/Romák)

Egy kis ízelítő a roma zenei világból:

Romayi Rota - Korkore Zav Ande Kalyi Ratyi 

A világszerte méltán híres Kalyi Jag együttes egy dala érhető el az alábbi linken:

Kalyi Jag - Mori Shej, Sabina

Roma táncművészek

  " A roma tánc gyors pattogós és csak ütemre mehet.[15] A kelet-európai cigányság tánc- és zenefolklórja az itt élő népekkel szimbiózisban alakult. A cigányság fontos és többrétegű szerepet játszott a befogadó népek életében. Nemcsak a régi, feledésbe merült hagyományok őrzői, de az újkori nemzeti kultúrák kialakításához, színesítéséhez is hozzájárultak. A zene- és tánckultúra elemeit érdekes mód inkább a nem zenész cigányok őrizték meg, a zenész romák inkább az újkori kultúra színesítéseben és összekötő szerepében jeleskednek. Ez nemcsak a magyarországi romákra, hanem a környező kelet-európai országokban élőkre is.

A tánckultúra területenként eltérő, de alapjaiban azonos elemeket tartalmaz. Tehát részben át is vettek az adott környezetből a kialakulásuk során. Érdekes, hogy a dalszerzeményeik nem ennyire eltérőek. A helyi tánc történeti régen elfeledett elemeit sikerült megőrizniük, ez szintén hatalmas kincs. A legtöbb információt és a leghitelesebb táncvonásokat a Tiszántúlról lehet begyűjteni, ott őrizték meg legjobban az alapokat. Az oka a régi alapok megőrzésében sokat játszott az a tény, hogy nem alkalmazkodtak a helyi lakosság fejlődéséhez, mindig tovább vándoroltak.

Nincs szokásrendjük, illetve alkalomhoz kötött táncaik, a nap bármelyik szakaszában, bárhol táncra perdülnek, akár munka közben is. Még a lakodalmaknak sincs rendje ezt illetően. A nem zenész cigányok vokális táncdalaik előadásakor rögtönzött szótagok pergetésével váltogatják, miáltal ritmikailag igen virtuóz és hangszínekben gazdag melodikus tánczene kíséret jöhet létre.

A cigány táncok előadási sajátossága az az elemi erejű, túlfűtött, olykor extázisig is fakadó átélés, már csak Európán kívüli társadalmakban találkozhatunk. Sajátos, régies műfaj-formai többalakúság jellemzi: férfi és női szólótáncot és páros táncot is magában foglal. Inkább jellemző a spontán, rögtönzött előadásmód, a csoportos nem ismert, egyéni forma, szabálytalan felépítés. Végezetül

Tánckultúrájuk szervesen összefonódik kelet-délkelet európai népekével. A több évszázad alatt átvett elemeket, pedig olyan alkotó módon formálták magukévá, hogy már önálló stílusként is megállja a helyét. A régi nemcsak magunk, hanem más vidékektől átvett stíluselemek mind gazdagítják az egyetemes európai néprajzot és művelődéstörténetet." (http://hu.wikipedia.org/wiki/Romák)

A roma zenei életnek számtalan arca létezik! Az alábbi linkeken ennek a különleges világnak egy-egy újabb szeletét ismerhetjük meg:

Romafest Gypsy DanceTheatre - Rhythm game

És egy remek példa a kultúráink közötti kapcsolatra, a közös öröm és ünneplés lehetőségére:

Gypsy Dances - Hungarian State Folk Ensemble  

http://img2.indafoto.hu/9/5/130685_1416a8398cea9712f44aedccead6efea/12427559_55c4644626c62080dbb5976b30bdb82d_m.jpg

Mit tanul a szociálpedagógus?

Végzettség szintje: főiskolai

Képzési ideje: 8 félév


Milyen ismeretekre van szükséged, ha szociálpedagógiát szeretnél tanulni? Tőlünk ezt is megtudhatod.:)

1. Társadalomtudományi alapismeretek: filozófia, etika, szakmai etika, társadalom és szociálpolitika, család-, szervezet, nevelésszociológia, település- és városszociológia, államjog, szociális jog, család-, gyermek- és ifjúságvédelem, közigazgatási alapismeretek, informatika.

2. Pszichológia: általános lélektan, fejlődéslélektan, személyiség-lélektan, szociálpszichológia, kommunikáció és konfliktuskezelés, játékpszichológia, önismeret és szociotréning, személyiségzavarok-, a tanácsadás pszichológiája,

3. Pedagógia: általános pedagógia, nevelés és oktatás elmélet, fejlesztőpedagógia, alternatív és reform pedagógia,gyógypedagógiai alapismeretek, a tanácsadás elmélete és gyakorlata, média-pedagógia.

4. Szociálpedagógia: bevezetés a szociális munka elméletébe és gyakorlatába,szociális munka egyénekkel és családokkal, pályaismeret, pályaválasztási tanácsadás, szociálpedagógia elmélete és módszertana, szabadidő pedagógia, szupervízió.

5. Gyakorlatok: szociális intézmények látogatása, megismerése, összefüggő terepgyakorlatok, szociálpedagógiai gyakorlat, szabadidő szervezés gyakorlat stb.

A szociálpedagógus tudása tehát rendkívül összetett, ismereteit több irányból, számos tudományterületről szerzi, amelyeket végül összeilleszt és alkalmaz a minél eredményesebb támogató szolgálat érdekében.

Íme néhány felsőoktatási intézmény, ahol szociális munkát, szociálpedagógiát oktatnak:


Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar

Kodolányi János Főiskola - Szociális Tanulmányok Tanszék

Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar

Egyes intézmények és a szociálpedagógus.

Sziasztok! :) Ma az egyes intézményekről fogunk írni, melyekben a szociálpedagógus dolgozhat. 

A szociálpedagógus képzettségénél fogva több intézmény munkáját is képes hatékonyabbá tenni. A problémákat mutató gyermekek és fiatalok legtöbb esetben nem képesek megnevezni nehézségeik okát, ezért a szociálpedagógus munkája a tanácsadást megelőző, felderítő tevékenység is.

Felkészültsége folytán a szociálpedagógust alkalmazhatja: 
~  nevelési-oktatási intézmény,
~  speciális intézmény (pl: lakásotthonok, nevelőotthonok, átmeneti szállások, sérült gyermekek intézményei, karitatív intézmények, stb.),
~  önkormányzat (szociális, gyámügyi ügyek intézésében)
~  a nevelési tanácsadó,
~ a családsegítő- (családgondozás, kríziskezelés, stb.) és munkaügyi központ (munkatanácsadás, pályamódosítás, stb.),
~  ifjúsági információs iroda (csoportfoglalkozások, szabadidő),
~ civil szolgáltató központ (közösségi szociális munka, előadások szervezése, kulturális programok szervezése), 

~  művelődési -és szabadidős központ,
~  egészségügyi intézmény(rehabilitáció, gyermekotthon, szociális otthon, szanatórium, stb.),
~  büntető-végrehajtó intézet.

Ezekben az intézményekben valódi team munka zajlik, amelynek középpontjában minden esetben a kliens áll, vagyis az a személy, család, közösség, stb., amely segítségre, támogatásra szorul. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni azt sem, hogy arra, akit támogatnak, számos hatás irányul, amelyek egymással összefüggésben alakítják az életet, célokat, terveket.

Mi a szociális munka? Mivel foglalkozik a szociálpedagógus, a szociális munkás? Még több "titkot" tudhatsz meg, ha az alábbi linkre kattintasz: 

Ezerarcú szociális munka - Ahogy a szakemberek látják

Elvárások a szociálpedagógustól

Sziasztok! Ma arról olvashattok, hogy mi a szociálpedagógus feladata, milyen képességekre van szüksége ahhoz, hogy segíteni tudjon a hátrányos helyzetű, nehéz sorsú, problémákkal küzdő gyerekeken. 

- Legyen érzékeny a szociális munka iránt, rendelkezzen magas empátiával, megértő attitűddel.

- Ismerje a gyermek- és az ifjúsági korosztály kapcsolatait, igényeit.

- Legyen képes egységben látni a fejlődési-tanulási-kapcsolati problémákat.

- Segítse elő a gyermek és családja, nevelői, egyéb szakemberek együttműködését.

- Tudja mozgósítani a gyermekek környezetében lévő erőforrásokat.

- Lássa világosan a társadalom valós működését, ismerje fel az egyenlőtlenségeket, a problémás helyzetek okait.

- Ismerje a gyermek személyiségfejlődését, ezt legyen képes sajátosan fejleszteni.

- Legyen jó kapcsolatteremtő képessége, jó kommunikációs készsége, tudjon kompromisszumot kötni.

- Következetesen gondolkodjon, legyen határozott, érdeklődő és nyitott mások problémái iránt.

Elsőszámú feladata a belső problémákkal küzdő fiatalok nevelése, tanítása arra, hogyan oldják meg gondjaikat. Nem a gondok tűrésére, a rossz helyzetbe való beletörődésre, hanem tanulásra, munkára, gondolkodásra, küzdelemre nevel.

A szociálpedagógus felfogása, hogy nem a kliens helyett, hanem vele együtt keresi a kivezető utakat.

A helyes életvezetés megtanítása sok szeretetet, türelmet, áldozatot igényel. Ehhez felelősségteljes, áldozatkész szociálpedagógusokra van szükség. (OMKMK. 2001.)

Az alábbi linkre kattintva egy érdekes, de egyben megrázó cikket olvashattok a magyar gyermekszegénységgel kapcsolatban:

Segíthet-e az UNICEF a magyar gyermekszegénység csökkentésében?

"Gyermekekkel foglalkozni minden bizonnyal a leghálásabb munka, ami a földünkön osztályrészünkről jutott, de saját tökéletességünket is ez mozdítja előre." Brunszvik Teréz

Sziasztok! Ezt a blogot azért hoztuk létre, hogy bemutassuk a szociálpedagógiát, mint hivatást. Reméljük, mindenki talál valami érdekességet a blogunkban és örömmel olvasgatja majd a bejegyzéseinket. 

K.K. és S.L.:)

A szociálpedagógia célja:

„A társadalom a szociálpedagógusban saját legnagyobb kritikusával áll szemben.” (Tomasz Gábor)

Lényegében kettős cél jellemző a szociálpedagógiára:
~  adott társadalom keretein belül segíteni a bajba jutottakat.
~  a társadalmi okok ismeretében törekednie kell a hibás folyamatok megváltoztatására. (OMKMK. 2001.)

http://img8.indafoto.hu/8/5/94915_280d9876e09728ba68e90283e05b587c/12203349_d42d4208f7ab86baa1d350641a63cd57_m.jpg